Alcím: Van, hogy elsőre nem sikerül.
Mikor hozzám került a járgány már volt némi zár hibája. Kinyit-bezár, ezzel semmi gond, de nyitás után még néhány másodpercig zúg a kompresszor és valami meg szuszog. A fújó hangot kinyomoztam, a hátsó ajtók zár szerkezetétől jön Darth Vader szelleme.
Sokáig nem foglalkoztam vele, de egy pár hete, szép napon nekiestem. Mivel ezen típus kárpitját még sosem szedtem le, megnéztem az összes fellelhető videót – kár volt –, amik között teljesen típusazonos nem volt, de hasonló igen. Az ott látottak alapján nem macerás, díszléc le, csavarok ki, kárpit le. Szerencsémre óvatosabban álltam neki, mert díszléc nem le, becsukó fogónál lévő műanyag alatti csavar ki, kárpit tetején is két kicsi csavar, és a kárpit sem „leránt”, hanem felfelé lehúz. Díszléc láthatóan nem sérült, kicsit meghajlott, de nem törtem meg, így könnyen egyenesbe raktam. 
A kárpit már nem volt ilyen szerencsés, néhány fület csak letörtem, lehettem volna figyelmesebb, akkor talán nem pajszerolgatom, hanem felfelé lehúzom. Sebaj, ragasztásból jó vagyok. Visszaragasztottam a letörteket, még üvegszállal is megerősítettem, jobb, mint újkorában. Ha a rossz videókat nem nézegetem, hanem magamra és a megfigyelésre hagyatkozom, valószínűleg kár nélkül megúszom. Tanulságos volt ez a része, elmerengtem rajta.
Kárpit lent, ajtózár húzó bowden kiakaszt. Szigetelés le és máris sok minden látható. Leginkább a szuszogó zár, aminek a hozzáféréséhez a négy csavarral rögzített ablakkeretet le kell szerelni. 
Ablakkeret le, zár ki. Zár tetején lévő kék vákumzárat egy csavar tartja, kicsavar, zár kiakaszt. Kék doboz szuszog. Óvatosan szétpattint, gumi membrán féle benne. Átvizsgál, nem sérült. Összerak (csak a kék doboz), szuszog. Nyomkod, feszítget, mintha a gumimembrán keret nem zárna rendesen. Papírból tömítés féle kivág, hátha azzal jobban beleszorúl a gumi és jobb lesz. Nem. Párszor még szétszed, kísérletezés, vékonyabb-vastagabb papírkarikák. Ezektől jobb nem lett, néha még rosszabb is, úgyhogy végső gondolatként – szarabb már nem lesz –, a pereménél beragasztottam a gumi membránt. Jobb lett, mint volt, de nem tökéletes. Sokkal halkabban, de nagyon halkan most is ereszt ajtónyitás után. pff
Nos, innen megakadtam. Internet, keresgélés. Legjobb az lenne, ha kék dobozt lehetne újat vásárolni. Bukós, még komplett zárral együtt sem fellelhető. Használtat lehet találni zárral együtt, ára sem zúzós (7-9 e), csak valószínű, hogy kb. ugyanannyi idős, mint az enyém, tehát necces, hogy tökéletes. Gondolatom, hogy szétszedem a bal oldalt is, ott is beragasztom a gumit, csak egy kicsit más technikával. Ezzel csak annyi a gond, hogy egy napig kéne száradnia, nekem viszont mennem kell. A másik autóba a blöki nem szállhat be, viszont nélküle üres az utazás, tehát megoldható, de macerás, majd ráhangolom magam. Addig azért még megpróbálok vákumzárat találni, hátha. Meg valakit aki elmagyarázná a levegős zárrendszer működését, hogy értsem miért zúg még egy ideig a kompresszor. Vannak leírások, keresgélek, találhatok majd hasznosat is.
Ajtókárpitot is visszaraktam, jó pár hete nélküle (hosszú project 🙂 ), bízván a megoldás meglelésén. Idő lévén, teljesen rendbe raktam, tartófülek, díszléc, minden tuti. Volt gondolat a szövet visszaragasztására is, nem megoldható (nekem). Véleményem szerint nagyon primitív egy ajtókárpit. Ha az összeakasztott részek patentosak lennének és nem összesütve, akkor a szövet rész is könnyen javítható lenne. A hangszóró jelölés is nagyon gagyi; ha azt vágná ki emberfia, és akkora hangszórókeretet használna, mint a jelölés, az igen csúnyán nézni ki. Túllógna a kárpit kiemelkedésén.
Zár körüli guminak lekonyuló részét is megrenováltam. Szilikon spray-al befúj, hőpisztollyal melegít, visszakonyít, letekert ablak mellet belül figyelve ajtó becsuk. Pár perc, kihűl, kicsit merevszik és felveszi a rendes formát.
folyt köv. → ha megvan a megoldás és nincs szuszogás