Hidrotőkék cseréje után csendes lett a motor – hidegen indításkor kopogó hang –, de csak egy ideig, ismét hallatta magát egy kicsit. Majd mindenki azt mondta ne foglalkozzak vele, jó az úgy. Viszont nyáron a nagy melegben, dugóban állva egyszer csak hallottam egy halkan kopogó szelephangot. Kis gázadásra elhalkult. Többször nem találkoztam a hanggal, igaz dugóban sem álltam egy órát. Olajat is cseréltem (Motul 5w30), bár nem sok kilométer volt benne, mégis eléggé sötét volt. Használtam, hang sem, viszont olykor nem estét álló reggel után, nappal is néha megvolt a hajnali hang. Merengtem mi lehet, az olajban 3 e km., érdekes mód, szerintem sötétebb, mint amilyennek lennie kéne. Azt minap, piros lámpánál állva ismét meghallottam halkan a szelepkopogást. Gázadásra elmúlt.
Nagyjából összeraktam a képet, az olaj hamar elhasználódik (sötétedik), mint az olajsütőben, ha sűrűn használjuk. Tehát, mintha az olaj melegebb lenne a kelleténél, jobban melegszik (sötétedik), ami véget csökken a viszkozitása és melegen nagyon folyékony lesz. És bár minél hígabb az olaj, annál könnyebb nyomást csinálni, de lehet, hogy ez már olyan híg, hogy alapjáraton az olajszivattyú nem bírja felnyomni a szelepekig az olajat. Emlékeim szerint ez az olajpumpa kopása miatt is lehet.
Persze lehet még sokat használt olajtól eldugult járatok miatt is, de ezt azért kizártam.
Maradtam az olajpumpa hibánál, nem is sokat tökölve másnap felbakoltam az elejét, majd beköltöztem a járgány alá. Megnéztem pár okost, eléggé szörnyűnek tűnt, hogy még a futóművet is le kell engedni, de hát ez van. Azért ésszel estem neki – megtanultam, hogy nem mindig úgy jó, ahogy mutatják –, bár most már azért egy-két részt máshogy csinálnék.
Elsőnek fellazítottam a két váltó és két motortartó gumibakokat, a motoron lévő gumibumbszlis alumíniumkonzolt leszereltem. Majd a motor és váltót összefogó alu kiflit próbáltam leszedni. 
Nem is sikerült ez ráért volna, ha már megemeltem a motort. Fellazított gumibak anyák leszedve, váltónál kis olajemelővel megemelve. Alu kifli utolsó csavarja is már kifér, az egész az olajszűrő irányába kifűzöget. Olajteknő 20 csavarja is eltávolít és közben reménykedve, hogy a teknő is ki fog férni, nem kell a futóművet leereszteni. Kicsit még ráemelve teknő is lent, már magam is nyugodtabban. 
Olajpumpát utoljára Zsiguliét szerelgetem, kíváncsi voltam, elmostam és szétszedtem. Látszott, hogy eléggé be van maródva a fogaskerekek helye, összerakva a tengely forgása is akadozó. Nyilvánvalóvá vált, hogy ezen nem nagyon van mit felújítani, szerezni kell újat. Teknőtömítés van mindenhol, megoldható, viszont a szivattyúval akadtak némi nehézségeim. A régin lévő szám alapján magyar oldalon nincs. Autótípusra keresve sincs, sokszor másmilyet mutat. Kutatgatás után találtam Passatra keresve. 
Normálisabb minőségűre az Unix oldalán leltem, ahol másnap Egér barátom segítségével kedvező árak mellett szert tettem egy Febi olajszivattyúra és egy Elring olajteknő-tömítésre. Az olajszivattyún egyből látszott, hogy nem teljesen egyezik a pótlandóval, de csak a szívócső volt más, a többi egyezett. A képeken a szívócső hossza látszik a legkevésbé. Otthon a szívócső – nagy baja nem lehet – átcserél, pumpa kis olajjal megjáratva visszaszerel a helyére. 
Műanyag borítás is feltalál. Az olajteknőt és a tömítés tetejét nagyon vékonyan (összehúzás után véletlenül se mehessen be a motortérbe) bekentem oda való pasztával, majd felcsavaroztam. 
A leszerelt és elpucolt (olajteknőt is lefestettem) alkatrészek ahogy le, vissza is. Olajszűrő is lecserél, új olajjal feltölt.
Remek jót szerelgettem és biztos, hogy haszonnal. A régi olajpumpa kopott volt, 197 000 km. után már lehet. Cseréje hasznos volt. Reggel semmi hang sincs, igaz, az olaj is friss. Majd pár ezer km. után leírom a tapasztalatom, de az biztos, hogy érzem ahogy a motor is máshogy rezeg és szerintem finomabban is megy, mint eddig. Az egész művelet kb. 40 pénzembe került; Egér barátomnak köszönhetően az alkatrészekért csak 25 ezret adtam, olajam és szűrőm már volt eltéve. Hurrá!